Ige:

Olvassuk el a Zsolt. 40,6-9.

Folytatjuk a testben megjelent Istenről, azaz J. Kr.-ról a sorozatot, ezen belül a zsoltárokban Róla írt próféciákat. Most arról olvastunk, hogy az Úr Jézus eljött, mert az Ő golgotai áldozatáról már a könyvtekercsben írva volt. Nézzük meg 1. A 40. zsoltárban kijelentett előzményeket. 2. Mi volt írva a könyvtekercsben? 3. E prófécia beteljesedését a Zsidókhoz írt levélből. 4. Isten nekünk is testet alkotott.

1.) A 40. zsoltárban kijelentett előzmények

  Azt írta Dávid a 2-3. versben: Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet. A bűn miatt minden ember sáros fertőbe, a pusztulás gödrébe került, de Isten hozzánk hajolt, mert szeretett, és nem akarta, hogy elpusztuljunk a bűneinkben. Azért jött el Fiában, J. Kr.-ban, hogy kivonjon innen, és szilárd talajra, sziklára állítson.

Azonban ehhez J. Kr.-nak utánunk kellett jönnie a sáros fertőbe. Vagyis magára kellett vennie a bűneinket, és amikor ezt megtette, ebbe belehalt. Az Atya a mi bűneinkért Őt büntette halállal, és a feltámadással vonta ki Őt a halálból, és erősítette meg mindörökre az Ő lépteit.

Tehát a zsoltár eleje leírja az ember bukását, Isten lehajló szeretetét, és Urunk, J. Kr. értünk hozott áldozatát, halálát és feltámadását úgy, ahogy a könyvtekercsben írva volt Felőle.

2.) Mi volt írva a könyvtekercsben J. Kr. áldozatáról?

Azt olvastuk a 7-9a versekben: Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál. Akkor azt mondtam: Íme jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem, Hogy teljesítsem a te akaratodat… Az itt említett sokféle áldozatról Mózes könyvében van írva. Azt olvastuk, hogy Isten ezeket nem kedvelte és nem kívánta. Isten szívét ez nem elégítette ki. Zsolt 50,8-13: Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém e világ és ennek mindene. Avagy eszem-e én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-e?

Kérdezhetnénk: Akkor miért rendelte el Isten az áldozatokat? Azért, mert ezek az Ő Fiának egyetlen nagy áldozatára mutattak. Mikor ezeket Isten leíratta a Törvény könyvtekercsében, akkor Fia volt előtte, és a Fiú, J. Kr. nyitott füllel megértette, hogy ezek Róla szólnak. Ő az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.

3.) A Zsidókhoz írt levél tudósítása e prófécia beteljesedéséről

A Zsidókhoz írt levél 10. része részletesen beszél arról, hogyan teljesedett be a Zsoltárok 40. részében leírt prófécia. Olvassuk el a Zsid 10,1-7.

Leírja, hogy a törvényben a jövendő jóknak az árnyéka van meg, nem a valóság. Ez az áldozatokra is vonatkozik, ezért lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket. Sőt: azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek. Ezután az 5-7. vers idézi a 40. zsoltárt: Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem, Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél. Akkor mondám: Íme itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem, óh Isten a te akaratodat.

Érdekes eltéréssel idézi a zsoltárt. A Zsoltárban azt olvastuk: Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad. Zsid 10,5: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem. A „füleimet fölnyitottad” helyett itt „testet alkottál nekem” olvasható. A 40. zsoltár szó szerinti zsidó fordítása így szól: füleket vájtál (ástál) nekem. Azt olvastam, hogy a Septuaginta, vagyis a héber Biblia görög fordítása a füleket vájtál nekem szavakat úgy fordította a zsoltárban, ahogy a Zsidókhoz írt levélben olvastuk: testet alkottál nekem. Vagyis a Zsidókhoz írt levél a Septuagintát idézi. Ez azt is igazolja, hogy a Septuaginta a Szt. Szellem vezetése nyomán készült. A fordítók a „füleket vájtál nekem” kifejezést olyan – a héberben megszokott – képes beszédként kezelték, ahol a rész az egészet képviseli. Vagyis a fül képviseli az egész embert. Ha Isten fület alkotott, akkor ahhoz testet is teremtett, mert a fül a test része, fülre a testnek van szüksége. Ezért lett a füleimet felnyitottad helyett testet alkottál nekem.

Érdekes a héber képes beszéd. A füleimet felnyitottad kifejezésnek ezen az

1. testet alkottál nekem jelentésén kívül legalább még két másik jelentése is van:

2. 2Móz 21:5-6 De ha a szolga azt mondaná: Szeretem az én uramat, az én feleségemet és fiaimat, nem akarok felszabadulni: Akkor vigye őt az ő ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és az ő ura fúrja által az ő fülét árral; és szolgálja őt mindörökké. Urunk J. Kr., mint Szolga jött a földre. Szerette Istent, szeretett minket is. Átszúrt, felnyitott fülű lett. Sőt még most is szolgál a mennyben.

3. A felnyitott fül azt is jelenti, hogy Urunk meghallotta és megcselekedte Isten akaratát. Ézs 50:4-5 … fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok. Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam. Hátamat odaadám a verőknek, és orcámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt.

A 3 említett jelentése közül most mégis az elsőként említett jelentését nézzük meg tüzetesebben: testet alkottál nekem. Vagyis Isten testet alkotott J. Kr.-nak.

A zsidókhoz írt levél 10. részének a további igeversei alá is támasztják azt, hogy a 40. Zsoltár prófétai szavai csak úgy teljesedhettek be, ha Isten a Fiának testet alkotott, mert csak testben lehetett áldozat: véres áldozat, bűnért való áldozat, egészen égő áldozat… A következőkben ennek a jelentőségét vegyük szemügyre!

4.) Testet alkottál nékem

(1) Az ember ebben a testben követte el a bűnt. Emiatt ez a test lett halandó, ez a test halt meg. A sok ószövetségi véres áldozattal Isten azt jelentette ki, hogy az ember bűnéért elfogad helyettes áldozatot. Ideig-óráig elfogadta az ártatlan bárány életét, vérét az ember élete helyett. De amint olvastuk, ezt nem kedvelte Isten.

(2) Az ember vétkezett, ezért egy bűntelen ember vére tudja végérvényesen eltörölni a bűnt. Egy olyan emberé, akinek ugyanolyan teste van, mint a miénk, de nincs benne bűn. Ilyen azonban Ádám utódai közt soha nem volt, és ma sincs. Ezért jött Jézus, mint asszony magva, de nem férfi magva, hanem Isten Fia. Benne nem volt bűn. Hozzánk hasonlóan megkísértetett, és nem bukott el. Senki nem talált benne bűnt, Isten sem. Ezért alkalmas volt helyettes áldozatra a bűneinkért.

(3) Bűneink eltörlése csak a földön történhetett, ahol elkövettük a bűnt. Itt süllyedtünk a sáros fertőbe, a pusztulás gödrébe. Ide kellett utánunk jönnie Kr.-nak. Itt kellett az 1Pét 2:24 szerint az Úrnak a bűneinket felvinnie testében a fára. A harcot nem a mennyben, nem a szellemvilágban kellett megvívnia Urunknak, hanem itt a mocskos, bűnös, fertőzött földön, hozzánk hasonló emberi testben.

5.) Isten nekünk is testet alkotott

Nemcsak az Úr Jézus testének, a miénknek is jelentősége van.

(1) Isten alkotta a mi testünket is. Zsolt 139, 13-16: Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében… Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, amelyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük.

(2) A mi testünk is az Úrnak rendeltetett. 1Kor 6,13: Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek. 1Kor 6,19-20: Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellemnek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és szellemetekben, amelyek az Istenéi.

Testünk az Úrnak, az Úr a testnek rendeltetett. Testünk a Szt. Sz. temploma.

Isten teremtett, J. Kr. váltott meg drága áron. Nem a magunkéi vagyunk. Nem tehetünk a testünkkel, amit akarunk, hanem azt, amire az Úr szánta.

Nemcsak azért, mert Ő teremtett, hanem azért is, mert megváltott. Az Úr J. a tulajdon testét, életét áldozta oda értünk. 1Pét 1:18-19  Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén

  (3) Testünk élő áldozat

Róm 12,1-2: Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

Kérlek… Szánjátok oda! Ez az okos istentisztelet. Nem a világhoz idomulni, hanem Isten akaratát keresni és tenni. Ne magunknak, hanem Neki éljünk! Mert az élő áldozat ezt jelenti. Néha talán könnyebb lenne meghalni testben, mint meghalni a magam akaratának, és egy életen át megtagadni a lelkemet, a testemet, és engedelmeskedni Istennek. De ha szeretem Őt, akkor kész vagyok mind a kétféle áldozatra.

(4) A testünk végül meghal, de új testet kapunk, mennyeit. A 2Kor 5. r.-ben arról olvasunk, hogy a földi sátorházunk elbomlik. Azon igyekszünk, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, Neki kedvesek legyünk. Mert meg kell jelennünk Kr. jutalomosztó széke előtt. Fontos, hogy mit tettünk ebben a testben.

Befejezés:

Isten megjelent testben, amikor Fiának testet alkotott. A Fiú megcselekedte az Ő akaratát. Engedelmes volt halálig… Ebből nagy áldás lett: megváltotta a világot. Isten nekünk is testet alkotott. Az a küldetésünk, hogy cselekedjük az Ő akaratát.

Ámen

Énekeljük el a 62. sz. éneket: Örvendj ég, és örvendj föld, halleluja!